1. Kora-gótikus palotarész

A földszinti kora-gótikus palotarészben járunk most, és az egykori kápolnában. Az országban egyedülállónak számító, Zsigmond korabeli kőablakok és kváderes osztású homlokzat fogad itt bennünket, a világi témájú falfreskók pedig Európában is igen ritkák. A szakértők szerint a várat építtető család tagjait ábrázolják, valószínűleg a Kont házaspárt. A lejárat melletti lépcsőtől jobbra lévő ablakbemélyedés fölött vadászjelenet látható, amint egy ifjú a sással benőtt mocsaras vidéken, íját megfeszítve rőtvadat cserkel.

A lépcső a korai palota nagytermének maradványaiba vezet, amely ma a délkeleti saroktorony földszintje. Itt egykor három részre osztották a teret, két kisebb és egy nagyobb teremre. A legnagyobban zajlott a közösségi élet nagy része, itt kezdte a várúr a napot bizalmas emberei körében, majd átvonultak a családdal istentiszteletre a kápolnába. A kisebb termekben tanították a nemesi apródokat a vitézi élet tudnivalóira és itt dolgozhattak az írnokok is. Amennyiben folytatjuk utunkat beljebb, némi hun, avar és szarmata kitérő után a vár történetét ismerhetjük meg. Kapitányok és grófok nevét olvashatjuk a megsárgult pergameneken, mind-mind e korszak meghatározó figurái voltak. Itt találhatjuk meg a környék jellegzetes iparos szakmáinak a leírását is, a messze földön híres csapók, fazekasok, szűrszabók életéről kapunk ízelítőt.