A Nagy Gyula Galéria 2020. augusztus 05. - augusztus 29. között szerdától-szombatig 10.00-18.00 óráig látogatható, hétfő, kedd, vasárnap szünnap!

A fenti időszakon kívül a galéria előre egyeztetett módon látogatható,

egyeztetni a 06-30/925 39 35 telefonszámon lehet!

 

A várpalotai zsinagóga – ma Nagy Gyula Galéria - története

A várpalotai zsidó hitközség megalakulása az 1750-es évekre tehető. A település zsidó temetőjében a legkorábbi sírkövet 1740-ben Juda ben Eliezer tanítónak állították. A Veszprém járási községben 1785-ben 228 zsidó lakott. A környező falvakból történt beköltözések és a természetes népességnövekedés következtében Várpalotán 1880-ban 599 (11,2 százalék) izraelita felekezetű személy élt. Az ezt követő időszakban a várpalotai zsidóság lélekszáma fokozatosan csökkent. Különösen az 1880–1910 közötti időszakra jellemző ez a demográfiai jelenség (1910-ben 394 fő, 7,2 százalék).

A hitközség régi zsinagógáját a 18. század közepén építették. Abban az időben nyílt meg a zsidó népiskola is, amelynek 1786-ban önálló épülete volt. 1782-ben Löw Izraelt választották meg rabbinak, aki – a prágai Chevra alapszabályokat használva fel mintának – a várpalotai hitközség Chevra Kadisájának alapító okiratát is elkészítette.

1839-ben épült fel a hitközség új, klasszicista stílusú zsinagógája Stokovics Sebestyén tervei alapján. Felszentelésére 1840. szeptember 11-én került sor. A felavató beszédet Schwab Löw budai rabbi tartotta, az ünnepségen részt vettek a Zichy grófok, a keresztény egyházak papjai, a városi és a vármegyei hatóságok képviselői és a város keresztény polgárai is.

1848-ban a zsidók letelepedési engedélyének kiadási joga a földesúrtól a városi tanácsra szállt. A városi hatóság 1862-ben ezt a jogot a hitközségi elöljáróságnak adta át véleményezésre. Várpalota főrabbija 1849-ben a neves Singer rabbicsaládból származó Singer Ábrahám lett. A tudós rabbi talmud-tórát és jesivát alapított, és jelentős irodalmi munkásságot fejtett ki. A várpalotai hitközség 1869-ben status quo ante maradt, később azonban az ortodox irányzathoz csatlakozott. Az 1885. évi anyakönyvi kerületi beosztás szerint a Veszprémi járásból Berhida, Kiskovácsi (1925-ben egyesítették Berhidával), Ősi, Öskü, Peremarton (1938-ban Berhidához csatolták) és a Zirci járás falvai taroztak a 187. számú várpalotai anyakönyvi kerülethez.

Az 1941. évi népszámlálási adatok szerint Várpalotán 211 (2,4 százalék) zsidónak minősített és 23 (0,3 százalék) más vallásra áttért, de a faji törvények értelmében zsidónak számító személy lakott.

Magyarország német megszállása után, 1944. március 21-én, Várpalotán bezárták a zsidó üzleteket, és a zsidóságot a zsinagógába terelték. A szükségletek elvégzésére egy üres és egy vízzel töltött vödröt helyeztek el a zsinagógában, megalázva az embereket, meggyalázva a helyet. Élelmet nem adtak. A nőket és a gyerekeket a német katonák egy nap után kiengedték, a férfiakat két nap után engedték szabadon.

Veszprém vármegye területén a gettók kijelölésére 1944. május 23–31-e között került sor. Várpalotán a zsinagóga környékét jelölték ki a zsidók számára elkülönített területnek, amelyet a külvilágtól deszkapalánkkal zártak el. Várpalota utolsó főrabbiját, Singer Leót és feleségét, továbbá Adler Sámuelt, a hitközség kántorát – aki egyben a metszői feladatokat is ellátta –, illetve ennek fiát és leányát a többi zsidóval együtt deportálták.

A várpalotai gettóban mintegy 260 zsidót zártak össze. A városi zsidókon kívül a gettóba szállították még Balatonalmádi, Berhida, Ősi és Vilonya zsidóságát is. A várpalotai gettó kiürítését a székesfehérvári II. csendőrkerület egyik szakasza és a palotai csendőrség végezte. A gettó lakóinak a 103/11. munkaszolgálatos zászlóalj segített összecsomagolni, majd a csendőrök durva bántalmazások közepette a Kossuth utcán át a vasúthoz terelték őket. 1944. június 19-én a várpalotai zsidókat a sárvári gyűjtőtáborba szállították. Sárváron a műselyemgyár területén kialakított gyűjtőtáborban vallatásokkal, kínzásokkal próbálták a halálra szánt emberektől a megmaradt értékeket elvenni. A várpalotaiakat június végén átvitték a láger középső részén lévő, szögesdrótokkal elkerített, elkülönített helyre, ahol újabb motozások, értékek utáni kutatások folytak. A várpalotai zsidóságot 1944. július 4-én marhavagonokba zárva, Kassán keresztül szállították Auschwitzba.

A Várpalotára visszatért zsidók lélekszáma az 1945. október 4-én kelt jelentés szerint 18 fő volt: 10 munkaszolgálatos és 4 politikai okokból internált fogoly volt köztük, 4 személy pedig a haláltáborokból tért haza szülővárosába. Más források szerint a holokausztnak 21 várpalotai túlélője volt, akik a háború után a hitközséget nem alakították újjá, az felszámolódott. Várpalotán 1949-ben 20 zsidó élt.

A zsinagógában a második világháborúban egy bombatámadás súlyos károkat okozott. A tetőszerkezet leégett, a boltozatok részben beszakadtak, de a felmenő falak architektúrája a károk ellenére hitelesen rekonstruálható maradt.

1950-ben a zsinagóga még romokban állt, felmerült lebontásának gondolata is, a falak azonban oly szilárdnak bizonyultak, hogy a város vezetősége a bontás helyett a helyreállítás mellett döntött. Sajnos a timpanon alatt található héber szöveg helyreállítására nem került sor, és magyar nyelven sem emlékeznek meg róla. A II. világháború után készült fényképeken még látható a felirat, és a 20 század elején készült egyik képeslapon is feltűnik, bár nem olvasható.) A felirat a következő volt: "Akkor hallgass szolgádnak és Izrael népednek könyörgésére, mellyel majd imádkoznak e házban."

A zsidótemetőben 1997. június 29-én mártírmegemlékezést tartottak, és a zsinagóga falán emléktáblát helyeztek el. A Várpalotáról elhurcolt és megölt zsidók emlékére 1999. június 29-én a temetőben emlékművet állítottak, a megmaradt imakönyveket és imaszíjakat megáldották, és egy deszkaládában elásták. Ugyanakkor újabb emléktáblát helyeztek az egykori zsinagóga falára, amely a várpalotai zsidók deportálását, a mártírhalált halt Singer Leó és a Várpalotán született Bernstein Béla főrabbi emlékét örökíti meg.

A várpalotai klasszicista stílusban épült zsinagógát sokáig a szomszédos vájáriskola használta, majd az épületet a város felújíttatta, amely 1986-tól kulturális funkciót kapott, s azóta Nagy Gyula Galéria néven, kulturális intézményként működik. Falai között számtalan kiállítás, színházi előadás, hangverseny került megrendezésre. Karzatán Matzon Frigyes szobrászművész hagyatékából rendezett állandó kiállítás látható.

Az épület a korai zsinagógák, közé tartozik, melyeknek építészetére sokkal inkább jellemző a helyi stílustendenciák továbbvitele, mint a XIX. század második felében épülőkre, melyek már egy sajátos, egész közép-kelet Európára jellemző, keleties, romantikus elemekre épülő historizmus jegyében keletkeztek.

Az épület az óbudai zsinagógával szerkezetében, alaprajzi és architekturális megoldásaiban nagyon szoros rokonságot mutat, elválasztja azonban a két épületet az, hogy míg az óbudai zsinagógában a stílusnak egy klasszikusabb és plasztikusabb formálása nyilatkozik meg, addig Várpalotán a romantika kubusos tendenciájára jellemző síkszerűbb falkezelést, leegyszerűsített formai elemeket figyelhetünk meg, mely a késői klasszicista építészetre - és különösen templomépítészetre - Magyarországon általánosan is jellemző.

 

 

Az egykori zsinagóga 1839-ben épült, műemlék, 1986 óta az önkormányzat által alapított galériaként működik. 2017 tavaszán megújult az épület és eredeti funkciójának megfelelően előzetes bejelentkezés útján látogatható. A Városi Képző- és Iparművészeti Gyűjtemény, Matzon Frigyes szobrászművész hagyatéka ismét elérhető az épületben.

Az épület alkalmas családi rendezvények, cégek rendezvényeinek lebonyolítására. Egyre többen szeretnék lakodalmaikat az épületben tartani. Számos gyermekelőadásnak ad otthont az épület, emellett tánccsoportok körében is egyre népszerűbb. A Nagy Gyula Galéra hátsó termeit bérleteztetjük, bevételünk növelése érdekében. 

A Nagy Gyula Galéria előzetes bejelentkezés útján látogatható.

A Nagy Gyula Galéria családi rendezvényekre is bérbe vehető.

Cím: Várpalota, Szent István u. 3.
További információ, bejelentkezés: 88/472-305
E-mail: info@thuryvarkft.hu

https://www.facebook.com/thuryvar/